Ugrás a tartalomhoz

Luzsicza Lajos

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Luzsicza Lajos
1997-ben a Rózsadombon
1997-ben a Rózsadombon
Született1920. február 13.[1]
Érsekújvár[1]
Elhunyt2005. november 30.[1] (85 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
GyermekeiStiller-Luzsicza Ágnes (1953–)
Foglalkozásafestőművész
grafikus
művészeti író
emlékiratíró[1]
IskoláiMagyar Képzőművészeti Főiskola (1940–1947)
Kitüntetései
Festői pályafutása
A Wikimédia Commons tartalmaz Luzsicza Lajos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Luzsicza Lajos (Érsekújvár, 1920. február 13. – Budapest, 2005. november 30.) magyar festőművész, grafikus, művészeti író, emlékiratíró.[1] Stiller-Luzsicza Ágnes festőművész édesapja, Baksa-Soós Attila író, költő, zenész anyai nagyapja.

Élete

[szerkesztés]

1940-1947 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol mesterei voltak Aba-Novák Vilmos, Kontuly Béla és Kmetty János is. 1947-1950 között Tatabányán volt rajztanár, és megalakította a Tatabányai Képzőművészeti Szabadiskolát.

Az 1950-es években a Művelődési Minisztérium képzőművészeti osztályán dolgozott, majd a Budapesti Pedagógiai Főiskolán tanított. Több éven át a Műcsarnok vezetője volt. Húsz éven keresztül a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének területi (vidéki) titkára volt. 1960-tól önálló alkotói munkásságot folytat. 1994-ben alapítója és szervezője volt a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galériának. Kezdeményezője a békéscsabai Szlovák Galéria megalakításának. A Magyar Festők Társaságának tagja. Tanulmányutak: Szlovákia mellett, amelyet évenként fölkeres, Nyugat- és Kelet-Közép-Európa országai.

Első mestere hatására a monumentális kompozíciók foglalkoztatták, majd egyre inkább a részletek fontosságának, a téma és megfogalmazás harmóniájának, az élmény erejének, a mű érzelmi telítettségének, az erőteljes formaképzésnek, a sajátos színösszhangnak tulajdonított döntő szerepet. Témavilága gyakorta a hegyvidéki táj: a Magas- és Alacsony-Tátra, a Rajna-vidék, a svájci és olasz hegyi táj s a Dunántúl dombjai. Szívesen foglalkozott portréval is. Ismertek grafikái, rajzai, kedvelt technikája a rézkarc és a gouache is.

Művei főként közgyűjteményekben találhatóak, például az esztergomi Balassa Bálint Múzeumban, a szolnoki Damjanich János Múzeumban, a debreceni Déri Múzeumban, az érsekújvári Galéria umenia Ernesta Zmetákaban, a budapesti MNG-ben és a Pozsonyi Városi Galériában.

Kötetei

[szerkesztés]
  • Ifjúságom, Érsekújvár!; Magvető, Bp., 1989
  • Ifjúságom, Érsekújvár!; 2. bőv. kiad.; Szenci Molnár Társaság, Bp., 1991
  • Hétköznapok. Képzőművészeti életünk sorsdöntő évei, 1945-1960; Közlekedési Dokumentációs Rt.–Szenci Molnár Társaság, Bp., 1994
  • Luzsica Lajos. Rajzok. Művészeti Galéria Érsekújvár 1995. október–november. Výstava kresieb – Galéria umenie Nové Zámky 1995, október–november; szöveg Fábián Gyula, Magda Klobučníková, Niklas Stiller; Galéria umenia, Nové Zámky, 1995

Egyéni kiállítások

[szerkesztés]
  • 1956 Csehszlovák Kultúra Háza
  • 1958 Kulturális Kapcsolatok Intézete Kiállítóterem, Budapest
  • 1959 Szlovák Képzőművészeti Szövetség Galériája, Pozsony
  • 1960 GPMB, Liptószentmiklós
  • 1961 Városi Művelődési Ház, Várpalota • Csehszlovák Kultúra Háza
  • 1963 Csók István Galéria, Budapest
  • 1964 Neuburger Galerie, Duisburg
  • 1968 Ray Galerie Biel (CH)
  • 1968 Művelődési Ház, Érsekújvár
  • 1970 Stadthalle, Neustadt an der Weinstrasse (D)
  • 1972 Stadthalle, Deedesheim (D)
  • 1972 Kisfaludi Strobl Terem, Zalaegerszeg
  • 1974 Népház, Tatabánya - Városháza, Tata - Alten Rathaus Galerie, Erkelenz (D)
  • 1975 Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
  • 1977 Dési-Huber Terem, Veszprém • Ifjúsági Művelődési Ház, Várpalota
  • 1978 Csehszlovák Kultúra Háza • Művelődési Ház, Tapolca • Járási Múzeum, Érsekújvár
  • 1979 Művelődési Ház, Oroszlány
  • 1980 Képcsarnok Galéria, Győr
  • 1981 Esterházy-kastély Galéria, Pápa
  • 1982 Képcsarnok, Sopron
  • 1982 EFMK Galéria, Kecskemét
  • 1984 Postás Művelődési Központ
  • 1985 GU, Érsekújvár
  • 1987 Városi Galéria, Hajdúböszörmény
  • 1988 Városi Galéria, Zirc
  • 1990 GU, Érsekújvár
  • 1993 CSM, Dunaszerdahely
  • 1994 Honismereti Múzeum [Ernest Zmetákkal], Érsekújvár
  • 1995 GU, Érsekújvár
  • 1997 Várpalota - Iskolai Galéria, Tatabánya.
  • egyéb válogatott csoportos kiállítások Moszkvában, Antwerpenben, Budapesten, Prágában

Elismerései

[szerkesztés]
Börzsönyben című, magántulajdonban lévő festménye (1986, Plextol, farost, 50x60cm)

Irodalom

[szerkesztés]
  • Janki, A.: Lajos Luzsicza v Bratislave. Kultúrny Život 1959/5.
  • Manga J.: Luzsicza Lajos képei Szekszárdon és Tatabányán. Művészet 1974/2.
  • Végvári L.: Luzsicza Lajos. Mai Magyar Művészet 1977
  • Acsay J.: Beszélgetés Luzsicza Lajossal. Művészet 1987/9.
  • Molnár G.: A Felvidékről az Alföldre. Komárom Megyei Szemle 1989/1.
  • Ritter, P.: Künstler zweier Lander, Der Maler Lajos Luzsicza. Pannonia 1983/1.
  • Tasnádi A.: A táj igézetében Luzsicza - Lajos festői életműve. Új Forrás 2005/5

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c d e f g Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Luzsicza_Lajos&oldid=27122070”